Christian Dior

Christian Dior divattervez� 1905-ben sz�letett Granville-ben (Franciaorsz�g, Normandia) egy mos�szerekkel foglalkoz� nagyiparos csal�dj�ban. Egy anekdota szerint kamaszkor�ban egy teny�rj�s azt j�vend�lte sz�m�ra, hogy "Az asszonyok �ldani fogj�k, maga pedig �ltaluk fog boldogulni. (« les femmes vous seront b�n�fiques, et c’est par elles que vous r�ussirez ».) A vil�gh�bor� befejezt�vel P�rizsba k�lt�zik, �s olyanokkal k�t bar�ts�got, mint Max Jacob �s Jean Cocteau. Anyja sz�nd�k�nak engedelmeskedve Dior beiratkozik az Ecole des Sciences Politiques-ra (politikai tudom�nyok) �s diplom�ciai p�ly�ra k�sz�l, de tanulm�nyait 1926-ban diploma n�lk�l megszak�tja. Lesz egy gal�ri�ja, Picasso, Matisse �s Dali k�peit �ll�tja ki. E korszaka az 1930-as �vek gazdas�gi v�ls�g�ig tart, ekkor egy betegs�g miatt is, felsz�molja gal�ri�j�t. Ugyanekkor apja is cs�dbe megy, �s a csal�di h�z (mely ma m�zeum), elad�sra ker�l. Els� sapkav�zlatait k�sz�ti ekkor, �s a Figaro Illustr� illusztr�tora lesz. V�zlatai hamarosan Nina Ricci, Balenciaga �s Claude Saint-Cyr divath�zaihoz ker�lnek, 1938-ban pedig a sv�jci Robert Piguet divath�zhoz szerz�dik, ahol m�r mint tervez�, els� sikereit k�sz�ti. Innen a m�sodik vil�gh�bor� sodorja el, n�mi katonai szolg�lat ut�n csal�dj�hoz k�lt�zik D�l-Franciaorsz�gba, ahonnan csak 1941-ben t�r vissza a megsz�llt f�v�rosba, �s ekkor a nagyh�r� Lucien Lelong-h�zhoz szerz�dik. N�gy �v m�lva Marcel Boussac, a "gyapj�kir�ly" p�nz�gyi seg�ts�g�vel az �n�ll�s�g �tj�ra l�p. Dior k�l�n�sen a New Look- st�lussal v�lt n�pszer�v� 1947 t�j�n. (A « New Look » kifejez�s Carmel Snow, a Harper's Bazaar divatmagazin f�szerkeszt�n�j�nek alkot�sa, aki Dior kollekci�j�t l�tva �gy ki�ltott fel « Dear Christian, your dresses have such a new look ! » )Gyermekkori bar�tja tan�cs�ra els� kollekci�j�val egyidej�leg parfumc�get is alap�tott, els� term�k�t Miss Dior-nak keresztelte. 1948-t�l az USA divatpiac�n is mark�nsan jelen van. Hangs�lyt helyez a marketingre, �s rohamosan terjeszkedett a nyugati vil�g orsz�gaiban. Az �tvenes �vekre m�r a szt�rok szab�sza, �s 1957-re divath�za a francia haute couture kivitel t�bb mint fel�t adja, a Time Magazine c�mlapj�ra ker�l. Hal�lakor, 1957-ben c�ge m�r 15 orsz�gban t�bb mint k�tezer embernek ad munk�t. Hely�t p�rizsi �zlet�ben a fiatal Yves Saint Laurent, Londonban �s New Yorkban Marc Bohan vette �t. Fiatal tervez�k sor�t ind�totta el a p�ly�n, YSL els� kollekci�ja 1955-ben a Dior-h�zn�l �ri�si siker. � 1960-ban alap�tott �n�ll� c�get, de ut�da, Gianfranco Ferr� tov�bb �p�tette a Dior-h�z h�rnev�t. A recept nem megfejthet�, annyi biztos, hogy a Christian Dior nem t�nt el az alap�t� hal�l�val, ma is vezet� m�rka a divatpiacon.
forr�s: wikipedia, de kicsit bele szerkesztettem