lete
Louis Vuitton (1821-1892) francia vllalkoz, aki 1854-ben Prizsban a Socit Louis Vuitton luxuskivitel brtskkkal foglalkoz cget alaptotta. Vuitton Cons-le-Sannier-ban (Franciaorszg) szletett, 1837-ben Prizsba kltztt, s tanoncknt a Marchal-fle tsks cgnl kezdett dolgozni. Hamarosan nllsult, 1854-ben nyitotta els prizsi, majd 1885-ben londoni zlett. 1860-ban megptette sajt mhelyt, ahol egyre jobb s praktikusabb modelleket fejlesztett ki. Az vek sorn egyre npszerbb vltak a vszonborts, strapabr, lapos utazldi, fleg a vasutat hasznl utazk krben. Fia, Georges Vuitton 1896-ban teremtette meg a cg igazi arculatt, a hres monogrammal. 1914-ben a prizsi Champs Elyses-n megnyitotta a vilg akkori legnagyobb utazsi kellkeket forgalmaz ruhzt. A II. vilghbor utn, 1959-ben Gaston Vuitton vezetsvel megkezdtk az jfajta, puha oldalfal, vzll utaztskk gyrtst. Ekkor Eurpban, Amerikban s a Tvol-Keleten is mr tbb mint tven Vuitton zlet mkdtt.
A cget 1854-ben alaptottk. A prizsi szkhely rszvnytrsasgot (socit anonyme) ma Yves Carcelle vezeti, a cg dolgozinak szma 59.840 (2004), forgalma 16,84 Mrd. USD (2005), ennek fele hagyomnyosan Japnban keletkezik, profilja: brruk, kszer, cipk, prêt-à-porter. Vilgszerte kb. 300 fikzlettel dolgozik (mr Magyarorszgon is). Ma a Mot Hennessy-Louis Vuitton cgcsoport rsze, melyben vezet mrknak szmt. 1996 ta Marc Jacobs tervez vezetsvel prêt-à-porter-vel bvlt a profil. A cg termkei (elssorban tskk s brndk) luxusmrknak szmtanak, viseletk s hasznlatuk sttuszszimblum jelleggel br, „LV” monogramja vdett, luxusminsget fmjelez.
forrs: wikipedia |