�lete

Louis Vuitton (1821-1892) francia v�llalkoz�, aki 1854-ben P�rizsban a Soci�t� Louis Vuitton luxuskivitel� b�rt�sk�kkal foglalkoz� c�get alap�totta. Vuitton Cons-le-Sannier-ban (Franciaorsz�g) sz�letett, 1837-ben P�rizsba k�lt�z�tt, �s tanonck�nt a Mar�chal-f�le t�sk�s c�gn�l kezdett dolgozni. Hamarosan �n�ll�sult, 1854-ben nyitotta els� p�rizsi, majd 1885-ben londoni �zlet�t. 1860-ban meg�p�tette saj�t m�hely�t, ahol egyre jobb �s praktikusabb modelleket fejlesztett ki. Az �vek sor�n egyre n�pszer�bb� v�ltak a v�szonbor�t�s�, strapab�r�, lapos utaz�l�d�i, f�leg a vasutat haszn�l� utaz�k k�r�ben. Fia, Georges Vuitton 1896-ban teremtette meg a c�g igazi arculat�t, a h�res monogrammal. 1914-ben a p�rizsi Champs Elys�es-n megnyitotta a vil�g akkori legnagyobb utaz�si kell�keket forgalmaz� �ruh�z�t. A II. vil�gh�bor� ut�n, 1959-ben Gaston Vuitton vezet�s�vel megkezdt�k az �jfajta, puha oldalfal�, v�z�ll� utaz�t�sk�k gy�rt�s�t. Ekkor Eur�p�ban, Amerik�ban �s a T�vol-Keleten is m�r t�bb mint �tven Vuitton �zlet m�k�d�tt.

A c�get 1854-ben alap�tott�k. A p�rizsi sz�khely� r�szv�nyt�rsas�got (soci�t� anonyme) ma Yves Carcelle vezeti, a c�g dolgoz�inak sz�ma 59.840 (2004), forgalma 16,84 Mrd. USD (2005), ennek fele hagyom�nyosan Jap�nban keletkezik, profilja: b�r�ruk, �kszer, cip�k, prêt-à-porter. Vil�gszerte kb. 300 fi�k�zlettel dolgozik (m�r Magyarorsz�gon is). Ma a Mo�t Hennessy-Louis Vuitton c�gcsoport r�sze, melyben vezet� m�rk�nak sz�m�t. 1996 �ta Marc Jacobs tervez� vezet�s�vel prêt-à-porter-vel b�v�lt a profil. A c�g term�kei (els�sorban t�sk�k �s b�r�nd�k) luxusm�rk�nak sz�m�tanak, viselet�k �s haszn�latuk st�tuszszimb�lum jelleggel b�r, „LV” monogramja v�dett, luxusmin�s�get f�mjelez.
forr�s: wikipedia